INTERREG ROHU-297 , COMODI PROJEKT

A JÓSA ANDRÁS MÚZEUMBAN 2019. DECEMBER ELSEJE ÓTA FUT AZ INTERREG ROHU-297 , COMODI PROJEKT, MELYBEN A JÓSA ANDRÁS MÚZEUM, MINT VEZETŐ PARTNER VESZ RÉSZT. PARTNEREINK CSENGER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, A GESZTERÉDI ARANYSZABLYA TÁRSASÁG ALAPÍTVÁNY, A SZATMÁR MEGYEI MÚZEUM, TASNÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, VETÉS TELEPÜLÉS ÖNKORMÁNYZATA.

Három munkacsomag került kialakításra a pályázat során, melyek ismertetésén keresztül képet kaphatunk a tevékenységekről. Az első munkacsomag a Múzeumi digitális világ: közgyűjteményi digitális modell elnevezést kapta. Ebben került megvalósításra a Jósa András Múzeumban már működő adatbázis további fejlesztése (új adatbázisok kialakítása: a régészeti mellett néprajzi, történeti, embertani adatbázisok, illetve fotótár; adatok felvitele az adatbázisokba, érzékeny adatok kitakarásával az adatbázis nyilvánossá tétele). Ez az alábbi linken már elérhető, böngészhető: www.josamuzeum.hu/online-gyujtemenyek.hu Terveink között szerepel a Szatmárnémeti Múzeumban kialakított hasonló adatbázissal való összekapcsolódás, hogy valóban határon átnyúlóan ismerkedhessünk egymás kulturális örökségével. Szintén ebben a munkacsomagban végeztünk komplex, mikroregionális kutatásokat: határmenti terepbejárásokat (különösen fókuszálva Mérk és Vállaj településekre), geofizikai kutatásokat, anyagvizsgálatokat (régészeti kő, fa, fém, textilvizsgálatok), régészeti feltárásokat (Geszteréd, Csenger, Császló). Emellett a kutatásokhoz szükséges informatikai eszközök beszerzésére is lehetőségünk nyílt. A második munkacsomag A múzeumi digitális modell gyakorlati hasznosítása nevet viseli. Ennek keretében két nemzetközi konferencia is megrendezésre került, az egyik Szatmárnémetiben (Középkori egyházi építészet Erdélyben), a másik Nyíregyházán “…how badly we need the so much desired palace of culture” Collectors, founders, museums in Eastern Europe in the 19th-20th century“ címmel. A konferencia előadásai a XIX. századi múzeumalapítások korát és az azóta eltelt évtizedek múzeumtörténetét mutatta be az intézmények és az alapítók életén keresztül. Mindkét konferencia előadásaiból augusztus végéig konferenciakötet jelenik meg. Emellett sor kerül ismeretterjesztő jellegű kulturális kalauzok (Mérk, Vállaj), tudományos monográfiák (Liviu Marta: Gáva Culture in the Somesana Plain. Settlements from Calinesti Oas and Lazuri ; Robert Gindele: The gepidic settlement and cemetery from Carei-Bobald), kiállításvezetők kiadására. A harmadik munkacsomagban, mely „A hagyományos múzeumok kibővítése a virtuális szférába” gondolat jegyében került kidolgozásra hagyományos (A múzeumalapítástól a virtuális múzeumig című vándorkiállítás) és virtuális kiállítást hoztunk létre, illetve elkészítettünk egy didaktikus rövidfilmet „A földben lapuló leletektől az élő múltig – azaz Hogyan dolgozik a régész?” címmel.


Online gyűjtemények

A Jósa András Múzeumban 2019. december elseje óta fut az Interreg ROHU-297 , COMODI projekt, melyben a Jósa András Múzeum, mint vezető partner vesz részt. Partnereink Csenger Város Önkormányzata, a Geszterédi Aranyszablya Társaság Alapítvány, a Szatmár Megyei Múzeum, Tasnád Város Önkormányzata, Vetés Település Önkormányzata.

A projekt keretében a Pazirik Kft. közreműködésével elkészült egy nyilvános adatbázis, amely lehetőséget ad valamennyi érdeklődő számára, hogy betekintsen a Jósa András Múzeum gyűjteményeinek izgalmas, változatos anyagába. Az adatbázis feltöltése folyamatos, ezért megéri többször is ellátogatni oldalunkra!

Az adatbázis elérhetősége:

Online gyűjtemények

Az Interreg ROHU-297 pályázat megvalósult tevékenységei a Jósa András Múzeumban

A Jósa András Múzeumban 2019. december elseje óta fut az Interreg ROHU-297 , COMODI projekt, melyben a Jósa András Múzeum, mint vezető partner vesz részt. Partnereink Csenger Város Önkormányzata, a Geszterédi Aranyszablya Társaság Alapítvány, a Szatmár Megyei Múzeum, Tasnád Város Önkormányzata, Vetés Település Önkormányzata.

A pályázat futamideje 18 hónap. 2020. február 29-én zárul le az ötödik, utolsó előtti periódusunk. A mögöttünk lévő több mint egy évben számos tevékenységet végeztünk, illetve kezdtünk el. A pályázat kiváló lehetőséget nyújt azon szakmai tervek megvalósításához, amelyekre egyébként kevés lehetősége lett volna az intézménynek. A sajtótájékoztatón a pályázatban eddig elért eredményekről kívánunk tájékoztatást nyújtani.


 

Workshop Geszteréden

A Geszterédi Aranyszablya Társaság Alapítvány tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt 

A CROSS-BORDER OPEN MODEL OF A DIGITAL MUSEUM DATABASE (COMODI),ROHU-297 projekt keretében megvalósuló workshopra.

A projektet az Európai Unió lnterreg V-A, Románia-Magyarország programja támogatja.A workshop-ra 2020. február 26-án,10.00 órától kerül sor

Geszteréden a  Gajdos János Művelődési Házban (4232 Geszteréd, Kossuth u. 80.)

A PROGRAM

Köszöntők:

  • Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság Alapítvány elnöke
  • L. Nagy Márta, a Jósa András Múzeum igazgatóhelyettese, projektmenedzser

Előadások:

  • Dr. Körösfői Zsolt: A geszterédi Zsidó-temető kutatása (2019) és egy rövid kitekintés a témában
  • Dr. Németh Péter: A geszterédi aranyszablya
  • Strohmayer Ádám: A geszterédi sírlelet rejtélyes aranyozott ezüstlemez töredékei
  • Jakab Attila: A geszterédi középkori templom kutatása
  • L. Nagy Márta: A COMODI projekt során alkalmazott virtuális és digitális megoldások alkalmazhatósága, fenntarthatósága

Szeretettel várjuk!


 

 

Kiállításlátogatás

A Jósa András Múzeum kollégái megtekintették a Szatmárnémeti Múzeum Interreg ROHU-297 projekt keretében elkészített vándorkiállítását. Ez alkalommal tapasztalatcsere történt a két tagintézmény között.

A közkinccsé tett tudás háza

A Jósa András Múzeum fennállása 150. évfordulója emlékére 2019. november 11–13-án a „Múzeumi digitális világ: közgyűjteményi digitális modell” címet viselő, az Interregionális Együttműködési Operatív Program keretében mennyire szükségünk van már az annyira óhajtott kultúrpalotára” Gyűjtők, alapítók, múzeumok Kelet-Európában a XIX‒XX. században” címmel nemzetközi múzeumtörténeti konferenciát szervezett Nyíregyházán, illetve Geszteréden, ahol Szabolcs vármegye első ásatására került sor 1868-ban. A konferencia tisztelgett a XIX. század múzeumalapítói előtt, bemutatva az általuk létrehozott intézmény napjainkig tartó fejlődési ívének legfőbb mozzanatait, 20 előadás és 10 poszter keretében.


 

A konferencián az alábbi előadások hangzottak el:

Gyula Perger: The first Hungarian provincial museums and Flóris Rómer

Péter Prohászka: Flóris Rómer and formation of provincial associations and museums in the Carpathian Basin

Andrea Csapláros: Vom Kulturpalast bis zum Museum. Eine Entwicklung im 20. und 21. Jahrhundert mit Parallelen im österreichischen Raum

Adrienn Wéber: Akteure des Antiquitätensammelns im Komitat Baranya während des Dualismus und ihre Rolle in der Entstehung des Pécser Stadtmuseums

Beatrix Basics: The Hungarian National Collection Centre and provincial museums

Katalin Pintér-Nagy: Relationship between the Institute of Archaeology of Szeged and provincial museums in the southern part of the Great Hungarian Plain

Evgenia Pankratova: Museums of Classical culture in the Soviet Union in 1923‒1940 (based on unpublished archive materials)

Mária Vofkori: A Museum at peripheries – the legitimacy of small museums

Kirill Gusev: Moscow Anthropological Exhibition in 1879 and the foundation of the Museum of Anthropology of Moscow State University

Josyp V. Kobal’, Ilona Homoki-Kobal’: Die Lehoczky- Sammlung.

Emanoil Pripon: Silviu Papiriu Pop (1895-1983) and the beginnings of the numismatic collection of Zalău County Museum of History and Art, Sălaj county

Ioan Bejinariu: Lajos Szikszai – the first initiatives for the establishment of a museum in former Sălaj county

Nándor Hágó: The short history of the Carei Municipal Museum

Péter Szőcs: Re-establishing of museums in the 1950s – the case of Satu Mare county

Ana Cristina Hamat: From there and back again. Scientific life before and after museums (the period between the 18th century and the beginning of the 21st century). With special regard on the Romanian Danube shore from Danube Gorge region (Romania)

Bodό, Cristina: About the Museum of the History and Archaeology Society of Hunedoara County

Edit Huiber: Die „archäologische” Tätigkeiten der Familie Széchényi

András Liska: The first 150 years of the Museum of Gyula

Arnold Tóth: Museum and community – the early period of the museum history in Miskolc, 1899–1914

Lajos Lakner: Friedrich Déri: Sammler und Museumsgründer

A poszter-szekcióban megtekinthető lesz:

Annamária Biró – Katalin Pintér-Nagy – Marianna Sajti: History of the archaeological collection of the University of Szeged

Ionuț-Cosmin Codrea – Cristina Bodό: The Deva fortress in the administration of the History and Archaeology Society of Hunedoara County (end of the 19th century – beginning of the 20th century)

Éva Fisli: ”Collecting Nature” ‒ Julianna Festetics and the beginning of mineral collecting

Stefan Georgescu: The story behind the Roman lamp collection from the Museum of National History and Archaeology Conştanţa

Eszter Istvánovits: 70 years of a museum: András Jósa the founder

Attila Jakab: 70 years of a museum: Lajos Kiss the successor

Katalin Lengyelné Kurucz: Aquincum Museum is 125 years old

Katalin Lengyelné Kurucz: Bálint Kuzsinszky ‒ the first director of the Aquincum Museum

Maria Medvedeva: The activities of the Kerch Museum of Antiquities. Looking through the old photo camera (1860s‒1910s)

Márta L. Nagy: An unknown collector from Szabolcs county

Márta Zomborka: 120 years of museums founded by associations ‒ the example of Vác

 

A közelmúlt császlói és csengeri ásatása, illetve az infokommunikációs technológia felhasználása a közgyűjteményekben

PROGRAM
10:00 – Ünnepélyes megnyitó
10:15 – Istvánovits Eszter-Cseppentő Zoltán: Az infokommunikációs technológia, a virtuális és
digitális alkalmazások felhasználási lehetőségei a múzeumokban és közgyűjteményekben.
10:35 – Körösfői Zsolt: A császlói ásatás bemutatása
10:55 – Jakab Attila: A csengeri ásatás bemutatása
11:15 – A Csengeri Helytörténeti Gyűjtemény megtekintése.
Idegenvezető Fábián László ny. múzeumvezető
12:00 – Ebéd

A rendezvény A CROSS-BORDER OPEN MODEL OF A DIGITAL MUSEUM DATABASE (COMODI),ROHU-
297,című projekt keretében valósul meg,a projektet az Európai Unió lnterreg V-A, Románia-Magyarország
programja támogatja

Régészeti feltárás kezdőknek és haladóknak

CSENGER | CSÁSZLÓ

A kurzus kezdetéhez tartozó előmunkálatok során hazai és külföldi egyetemek régészeti tanszékein felhívást tettünk közzé, melyben régészhallgatókat igyekeztünk toborozni, hogy a kurzus ne csak társadalmi hasznosulást valósítson meg, hanem szakmailag is érdemes és releváns legyen. A felhívásra két régészhallgató jelentkezett a Miskolci Egyetemről, akik a kurzus teljes időtartama alatt velünk dolgoztak, míg a második héttől újabb két hallgató érkezett az Innsbrucki Egyetemről. Az előzetes célkitűzésnek megfelelően a feltárás 2019. április 8-án vette kezdetét. Folyamatosan érkeztek az általános iskolai csoportok a csengeri Makovecz Imre Általános és Alapfokú Művészeti Iskolából, valamint a szakközépiskolások a csengeri Kisvárdai Szakképzési Centrum Ady Endre Gimnáziuma, Szakképző Iskola és Kollégiumából. Április 11-én nyílt napot hirdettünk, melyre kilátogattak Császlói lakosai. Április 12-én 13:00 órától előadásra került sor „A Kárpát-medence hunkora és a Marosszentanna-Csernyahov kultúra” címmel a Csengeri Helytörténeti Gyűjtemény Galériatermében.

Április 15-én újabb előadásra került sor, melynek témája a császlói feltárás anyagának elemzése volt. Április 16-án, kedden 17:00 órától „Az európai hunok régészeti emlékei” címmel előadást hallgathattak meg az érdeklődők a Csengeri Helytörténeti Gyűjtemény Galériatermében.

A két hét során két workshopon vehettek részt az érdeklődők a Csengeri Helytörténeti Gyűjtemény történeti termében. Az első héten, április 10-én, Szabó János szakmai vezető tartotta a workshopot a sanyikerti 1990-1992-es ásatás témakörében, majd következő héten, április 17-én Fábián László ny. szakmai vezető irányította a workshopot az 1980-as években zajló Csenger-Jánosi ásatás témakörében.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a császlói ásatás során egy 3-4. századi barbár település és egy népvándorlás kori falu objektumai kerültek elő. Egy ház, egy külső kemence, terménytároló gödrök, cölöplyukak és egy kettős árok részlete. A kerámiaanyag változatos, ez adta a leletek többségét, de előkerültek fenőkövek, érme, vas nyílhegy töredékei is. A fémkereső detektor használatával egyéb kisméretű fém tárgyakkal gyarapodott a leletek sora: pénzek, ruhakapcsoló tű töredékek, gyűszű, fémedénytöredék és számos egyéb más lelet került elő a szántásból. A diákok terepbejárása pedig – egyebek mellett – egy ritka, vörös korallból csiszolt császárkori gyöngyöt eredményezett.

A kurzust nemcsak a csengeri általános-és középiskolai csoportok, valamint a nyílt napok résztvevői látogatták, hanem véletlenszerűen betérő császlói lakosok is, így véleményünk szerint a kurzus közművelődési, ismeretanyag-átadási, népszerűsítő céljait maradéktalanul elérve beteljesítette a társadalmi hasznosulást. Nemcsak a régészeti, helytörténészi, néprajzkutatói pálya elméleti-és gyakorlati „fogásait” mutattuk be, hanem a térség múltját tettük kézzelfoghatóbbá a társadalom különböző rétegeiből érkező gyermekek és felnőttek részére.